Igyunk elég folyadékot
Tudta, hogy 3 percig bírjuk ki levegő, 3 napig víz és 3 hétig élelem nélkül?
A víz tehát nélkülözhetetlen az élethez! A felnőtt ember testének 60-70%-át, a gyermekek szervezetének 80%-át alkotja víz. Nem csak a fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem azokat külső közegként is körül veszi. Funkciója sokrétű, hiszen oldószer, vivőanyag, hőtároló, hűtőfolyadék, számtalan biokémiai reakció kiindulási és végterméke.
A víz szállítja sejtjeink számára a különböző tápanyagokat (vitaminokat, ásványi sókat), majd az életműködés során keletkező salak anyagokat elszállítja. A víz részt vesz a légzés és a hőszabályozás folyamatában, valamint a sav-bázis egyensúly megtartásában is.
A napi vízszükséglet a következő forrásokból adódik össze:
A mérleg másik oldalán ezzel egyenlő vízleadás áll, amelynek összetevői:
Vigyáznunk kell arra, hogy nagy hőségben az erős verejtékezés miatt rendkívül nagy- óránként akár több liternyi! – vízvesztés következhet be, amit ugyanolyan mennyiségű víz (és só) bevitellel kell kiegyenlíteni. Illetve a túlságosan nagy folyadékfogyasztást fokozott vizelet-elválasztásnak kell kiegyensúlyoznia.
Kiszáradás (dehidráció) tehát akkor lép fel, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amit felvesz. Eredményezheti hányás, hasmenés, vizelethajtók használata, erős verejtékezés, és a vízbevitel csökkenése.
A kiszáradás következménye lehet:
Mikor igyunk vizet?
Mennyi vizet igyunk?
Normál esetben a szervezet szomjúságérzettel jelzi a folyadékigényt, de erre nem mindig szabad hagyatkozni, hiszen idősebb korban jelentősen csökken a szomjúságérzet.
Folyadékszükségletünk egyénenként változó lehet életkorunk, táplálkozásunk, fizikai aktivitásunk, valamint a környezetünk hőmérséklete, a levegő páratartalma, stb. miatt. A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámításánál ezért minden esetben figyelembe kell venni ezeket a különbségeket.
Az átlagos folyadékszükségletet naponta kb. kb. 2,5 l-nek tekintik.
Milyen vizet igyunk?
Vezetékes vizet talajvízből és feldolgozott folyóvízből nyerhetünk. A víz szinte minden anyagot képes felvenni, ami azért veszélyes, mert nem látjuk, hogy milyen káros anyagokat tartalmaz. Akár 50 000 nemkívánatos mellékanyag is található a vizünkben. Azonban a különböző káros anyagoknak csak két százalékát kötelező kiszűrni. Nehézfémek, vírusok, hormonok, permetszerek, vegyi anyagok és kálciumkarbonát (vízkő), amely bebizonyítottan érelmeszesedéshez vezet. Ezekből az anyagokból ellenőrizhetetlen mennyiségek találhatók a vezetékes vizünkben.
Az ásványvizeket forrásokból nyerjük. Vannak szerves és szervetlen ásványok, amelyeket a vízzel juttatunk szervezetünkbe. Testünk „vegyi laboratóriuma” csak szerves ásványokat képes felvenni. Ezek a szerves ásványok csak élő anyagokban találhatók meg, amelyek egykor éltek. Ezekre példa: a növényekben, zöldség, gyümölcs tejtermékek, hús hal és szárnyasok. Az ásványvizekben található ásványi anyagok szervetlenek, ezért az emberi szervezet nem tudja felvenni őket. Ezeket a szervetlen ásványokat az emberi szervezet részben ki is választja. A másik részt a szervezet elraktározza. A következmények elmeszesedés és az életfontosságú szervek működési zavarai.
Mindezekből következik, hogy szervezetünk számára a legjobb az ásványokban szegény (1gramm / liter alatti érték), természetes, szénsavmentes forrásvíz: ilyen vizek az artézi forrásvizek!
ww.drimmun.hu, www.drmassage.hu, www.drimmun.com
A napi vízszükséglet a következő forrásokból adódik össze:
- - italok,
- - szilárd tápanyagok víztartalma,
- - az anyagcsere során keletkező oxidációs víz.
A mérleg másik oldalán ezzel egyenlő vízleadás áll, amelynek összetevői:
- - vizelet,
- - a kilélegzett levegővel és a bőrfelületről leadott víz,
- - a széklettel távozó víz.
Vigyáznunk kell arra, hogy nagy hőségben az erős verejtékezés miatt rendkívül nagy- óránként akár több liternyi! – vízvesztés következhet be, amit ugyanolyan mennyiségű víz (és só) bevitellel kell kiegyenlíteni. Illetve a túlságosan nagy folyadékfogyasztást fokozott vizelet-elválasztásnak kell kiegyensúlyoznia.
Kiszáradás (dehidráció) tehát akkor lép fel, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amit felvesz. Eredményezheti hányás, hasmenés, vizelethajtók használata, erős verejtékezés, és a vízbevitel csökkenése.
A kiszáradás következménye lehet:
- anyagcserezavar,
- fáradékonyság, gyengeség, kimerültség,
- szédülés, fejfájás, zavartság,
- szívdobogásérzés,
- vesekő kialakulása,
- vérsűrűsödés ,
- izomgörcsök,
- salakanyag lerakódás ,
- öregedési folyamat felgyorsulása.
Mikor igyunk vizet?
- - a legjobb idő víz bevitelére az étkezések között,
- - étkezés előtt negyed - félórával és evés után két órával,
- - étkezéshez csak keveset igyunk, mert a víz felhígítja az emésztőnedveket, ezáltal pedig lelassítja az emésztési folyamatokat.
Mennyi vizet igyunk?
Normál esetben a szervezet szomjúságérzettel jelzi a folyadékigényt, de erre nem mindig szabad hagyatkozni, hiszen idősebb korban jelentősen csökken a szomjúságérzet.
Folyadékszükségletünk egyénenként változó lehet életkorunk, táplálkozásunk, fizikai aktivitásunk, valamint a környezetünk hőmérséklete, a levegő páratartalma, stb. miatt. A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámításánál ezért minden esetben figyelembe kell venni ezeket a különbségeket.
Az átlagos folyadékszükségletet naponta kb. kb. 2,5 l-nek tekintik.
Milyen vizet igyunk?
Vezetékes vizet talajvízből és feldolgozott folyóvízből nyerhetünk. A víz szinte minden anyagot képes felvenni, ami azért veszélyes, mert nem látjuk, hogy milyen káros anyagokat tartalmaz. Akár 50 000 nemkívánatos mellékanyag is található a vizünkben. Azonban a különböző káros anyagoknak csak két százalékát kötelező kiszűrni. Nehézfémek, vírusok, hormonok, permetszerek, vegyi anyagok és kálciumkarbonát (vízkő), amely bebizonyítottan érelmeszesedéshez vezet. Ezekből az anyagokból ellenőrizhetetlen mennyiségek találhatók a vezetékes vizünkben.
Az ásványvizeket forrásokból nyerjük. Vannak szerves és szervetlen ásványok, amelyeket a vízzel juttatunk szervezetünkbe. Testünk „vegyi laboratóriuma” csak szerves ásványokat képes felvenni. Ezek a szerves ásványok csak élő anyagokban találhatók meg, amelyek egykor éltek. Ezekre példa: a növényekben, zöldség, gyümölcs tejtermékek, hús hal és szárnyasok. Az ásványvizekben található ásványi anyagok szervetlenek, ezért az emberi szervezet nem tudja felvenni őket. Ezeket a szervetlen ásványokat az emberi szervezet részben ki is választja. A másik részt a szervezet elraktározza. A következmények elmeszesedés és az életfontosságú szervek működési zavarai.
Mindezekből következik, hogy szervezetünk számára a legjobb az ásványokban szegény (1gramm / liter alatti érték), természetes, szénsavmentes forrásvíz: ilyen vizek az artézi forrásvizek!
ww.drimmun.hu, www.drmassage.hu, www.drimmun.com
